|
Yamaha FZ8: arany középút
djnorth12 2011.05.26. 14:37
Az ezres motor túl sok, a 600-asból viszont hiányzik a nyomaték? Erre a kérdésre lehet jó válasz a Yamaha FZ8-as.
Milyen unalmas lenne a világ, ha mindenkinek ugyanaz jönne be! Van, akinek 150 lóerő felett kezdődik az élet, s akkor érzi jól magát a motoron, ha az első kerék többet van a levegőben, mint az aszfalton. Aztán létezik olyan is, akinek a teljesítmény nem vagy csak kevésbé számít, illetve van olyan is, aki nem tartozik egyik szélsőséges táborba sem, egyszerűen csak egy jól motorozható gépet akar, élvezetes, de még nem kezelhetetlen erővel.
Milyen unalmas lenne a világ, ha mindenkinek ugyanaz jönne be! Van, akinek 150 lóerő felett kezdődik az élet, s akkor érzi jól magát a motoron, ha az első kerék többet van a levegőben, mint az aszfalton. Aztán létezik olyan is, akinek a teljesítmény nem vagy csak kevésbé számít, illetve van olyan is, aki nem tartozik egyik szélsőséges táborba sem, egyszerűen csak egy jól motorozható gépet akar, élvezetes, de még nem kezelhetetlen erővel.Utóbbi szempontból a Yamaha nagyon eltalálta az FZ8-ast: 106 lóerője miatt nem kell profinak lennünk ahhoz, hogy kiaknázzuk a teljesítményét, ugyanakkor attól sem kell tartani, hogy egy-egy előzésbe „beleragadnánk”.
Nem érdemes lebecsülni, erő van bőven
A 106 lóerős teljesítmény tulajdonképpen a pár évvel ezelőtti ezres gépek szintjét hozza. Az új négyszelepes hengerfej és a testvérmodellekhez képest módosított szívó- és kipufogócsatornák jóvoltából az alsó fordulatszám-tartományban sem tétlenkedik a már-már túlságosan visszafogott hangon dolgozó, soros négyhengeres egység – a 44 lóerővel combosabb, 1000 cm3-es FZ1-eshez képest minimális a különbség! Átütő erőre azonban akkor számíthatunk, ha a fordulatszámmérő mutatója elhagyja a 6000-es jelzést. Ekkor mintha újult erőre kapna a blokk, s a könnyített főtengely meg sem áll a közel 12 000-nél bekövetkező leszabályozásig. Pillanatok alatt beleszaladhatunk igen komoly sebességtúllépésbe, hiszen a második sebességfokozat 150 km/óra felett „fogy el”… Az FZ8-as tehát egyáltalán nem nevezhető vérszegénynek!
 A műszerfalon hiába keressük a fokozatjelzőt
Mielőtt valaki azt hinné, megtalálta a tökéletes csupasz motort, ki kell ábrándítanom. A masina váltója meglehetősen rakoncátlan szerkezet, nem illik az egyébként roppant minőséginek ható motorhoz. Minden fokozatot túlontúl nagy csattanással vesz, ráadásul a kapcsolásokhoz szükséges erőkifejtés mértéke sem kellemes. Sőt, akármennyire is hasonlít az FZ1-esére az erőforrás, a futómű messze van a nagytesóétól.
 S alakban „kanyarodnak” a leömlők
Nem a kanyarodási tulajdonságokkal van probléma. Egyszerűen ha feltekerjük a rugó előfeszítését, még akkor is hajlamos felütni utassal, komoly fékezésnél pedig túlságosan összeül az eleje. Utóbbival csak annyi a gond, hogy csillapítása nem állítható. Emiatt érezhetjük úgy, hogy a fékek mintha túlnőttek volna a futómű kvalitásain, ugyanis a négydugattyús fékek olyan hatékonysággal harapnak az elöl 310 mm-es tárcsákba, hogy leesik az ember álla. A fékek egyébként nem csak teljesítményükkel kápráztatják el a vezetőt, adagolhatóságuk és nyomáspontjuk is olyan, mint ahogyan az a nagy könyvben meg van írva.
Széles kormány és „aktív” üléshelyzet
Természetesen a csupasz Yamaha nem a kiváló szélvédelmével ejti ámulatba a vezetőt, a kis fejidom vajmi keveset tompít, de végtére is egy naked bike-nak pontosan ez a lényege. A vezetői pozíció egyébként meglepően kényelmes, egyedül a csuklókra jutó terhelés lehetne kisebb. A széles kormány és az ideális magasságban elhelyezett lábtartók miatt hosszú távon sem fárasztó az FZ8-ast terelgetni, de az utasnak már korántsem ilyen jó a dolga, legfeljebb rövid távokra érdemes kettesben elindulni.
 A rugóstag alapbeállítása puha
Egy több száz kilométeres túrára sokkal alkalmasabb lehet az idomos testvérmodell, az FZ8 Fazer. Csakhogy a meztelen verzió nagyon látványos, tesztgépünk kék fényezése és aranyszínű teleszkópja messziről felismerhetővé teszi, sőt számos gyönyörű részlete van, például az S alakban kanyarodó leömlők nagyon ízlésesek. A külcsínre nem lehet panasz a műszerfalnál sem, az analóg és digitális műszerek vegyítése nagyon jól sikerült. Utóbbi még a vízhőmérsékletről is tájékoztat, de sajnos fokozatjelző nem jutott a szép vonalú műszerfalra. Összességében az FZ8-as jolly jokere nemcsak a dögös külső és a kétségtelenül remek erőforrás, hanem az ár is. A hangvillások csupasza 2 228 000 Ft-ért vihető haza, ami az egyik legjobb ajánlat ebben a kategóriában.
 Magas fordulaton szépen megjön a hangja az egyébként halkan dolgozó négyhengeres erőforrásnak
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
